Római katolikus templom

A második világháborút követően Mátraszentimrén az üresen maradt házakba lassan tért vissza az élet. A településen két ilyen árván maradt parasztházat kapott a plébánia. Ma az egyikben a plébániahivatal működik, amit 1977-78-ben építettek fel a régi ház helyén. A másik vályogház helyén pedig 1980-ban szentelték fel a község központjában az új római katolikus templomot Németh Mária tervei szerint. Freskóját Kákonyi Asztrik festette. Belső berendezése egyszerű, meghitt. A templom falán olvashatók Sík Sándor szép sorai a Mátráról.

Cserkő-bánya pihenő

A templom melletti utcán felfelé indulva a település szélén - ahol a Bőgös-rétre induló, Szénégetők útja kezdődik - az egykori bánya helyén ma pihenő fogadja a kirándulókat. A területet néhány éve pályázati források segítségével parkosította az önkormányzat. A pihenő területén tábla ismerteti a mátraszentimrei bánya történetét.

Üveghuta

Érdekes látnivaló, egyben kellemes túra is az egykori üveghuta helye. Mátraszentimrétől gyalogosan a Z kocka jelzésen jutunk le a Csörgő-patak völgyébe. Lejtős terepen érünk le a Csörgő-, Gedeon-, Hutahelyi-patak összefolyásához, ahol a kis tisztáson az önkormányzat emléktáblát emelt az egykori üveghuta helyén.

Magyarország területén a Mátrában találjuk a legnagyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez évszázadokkal korábban. Azt, hogy igazi ősrengeteg volt a Mátrában a 18. században, meggyőzően bizonyítja az első katonai felméréshez kapcsolódó országleírás, amely még száraz időszakban is nehezen járható utakról, vízmosásokról, s akár is lóval is áthatolhatatlan erdőkről szól. A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az ott élő embernek. A tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsírfőzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak.

Tarjánka-szurdok

• Belépés csak vezetővel, bakancsban, nagy levegővel! Lélegzetelállító látvány, kötélmászás a sziklafalon, egyensúlyozás a köveken…

Ilona-völgyi vízesés

• Kényelmes sétaút az Ilona-völgyben, a végén szemünk előtt a vízesés!

Török lábnyom és Szamár-kő

• Rejtélyes lábnyom több mint 700 méter magasságban. Hogy került oda? Szamár-kő a hegytetőn?

Nyírjes-tó

• Mi is az a tőzegmohaláp?

Ágasvár

• Mondák, legendák, s nem utolsó sorban egy nagyon szép túra végállomása.

Kisnánai vár

• Egy vár, ami nem hegytetőre épült. A történelmi múlt érdekes részletei.

Oroszlánvár

• Egy szép legenda a furfangos eszű Ilonáról és az oroszlánról.

A Palóc Út Egyesület 2005-ben azért jött létre, hogy a palóc települések közös és mégis különálló értékeiket együtt mutassák be. Ezzel olyan alternatív programlehetőséget kínálnak a vendégeknek, ami ma még ritkaság. Egy-egy útra felfűzhetők a palóc viseletek, a népszokások, a tárgyi emlékek, vagy éppen több település felkeresésével lehet átfogóbb és sokszínűbb ismereteket kapni „Palócországról”.

A Mátráról és Heves megyéről talán kevesebb embernek jut az eszébe, Palócföld. A fogalmat inkább Nógrád megyéhez társítják. Pedig Észak-Magyarország palócok lakta területe földrajzi értelemben is tág területet ölel fel: a Cserháttól a Mátrán a Bükkig nyúlik.

Feldebrői templom

• A korai középkor két vallási kultúrájának találkozása. Igazi különlegesség az altemplom.

Szentkút

• A hagyomány szerint Szent László király lovának patkónyomából fakadt a forrás.

További látnivalók.... Eger, Mátraháza, Mátrafüred, Parás, Sástó, és több kalandpark is található a közelben.

és még nagyon sok látnivaló, érdekesség.....